Felmentem a házba, ahogy beértem anyuék egyből letámadtak.
-Ezt meg , hogy merészelte?- hitetlenkedett eomeoni felháborodva
-Ki és mégis mit?- nem értem..most mi baja van?
-Nem fizette ki a marhahúsos menüt, felháborító- háborgott tovább
-Ez komoly? Csak a kaja miatt vagy így kiakadva?- illetődtem meg
- Először érted is aggódtunk,de aztán mivel jól vagy...- folytatta appa
-Nektek csak a kaja számít, bár mit is várhatnék?!- fújtam ki a levegőt
Bementem a szobámba. kb. 6x6 m2 -es a szobám, azon belül van egy tetőtér , ami olyan kicsit hogy,oda van beépítve a franciaágyam , oldalt van két kis polc és a fejem felett egy tetőablak. Az ágyamhoz egy kis 3 szintes létra vezet fel. A szobámban van egy íróasztal, egy macska kaparó a cicámnak és még 3 szekrény.
Bongminah egyből odajött hozzám, és a lábamhoz bújt, egyből felvettem és kicsit megcirógattam.
Felmásztam az ágyamhoz és vittem Bongminaht is magammal.
Az ágyamon ott volt a laptopom, amit még karácsonyra könyörögtem ki.
Felnyitottam, majd felnéztem facebookra , egy csomó ember jelölt be, és nagyon sokan írtak az üzenőfalamra . Olyanokat mint pl: 'Gratula:)' ' A nemzet hőse.!' ' Köszi hogy elkapattad.!:D'
~ Ezt nem értem...mi ez a sok dolog?~ mire a gondolatom végére értem valaki ó hangosan berontott az ajtómon majd gyosan felkempelt hozzám és behuppant mellém.
- Hya! Sung Min! ne ijesztgess - hozta rám a szívrohamot a legjobb barátnőm
-Jó-jó..de most ez nem fontos. Ezt nézd!- és bekapcsolta a tv-t
Hirekben :
' Ez a lány lett a nemzet hőse! Még csak 17.éves de már segíti a rendőrök munkáját. A Trefl irodaháznak borsot tört az orra alá, ugyanis úgy néz ki , hogy valamilyen úton-módon kapcsolatban állnak a nemzetközileg keresett Bae Jung Nammal , aki nem mellesleg drogkereskedő.
. Erről a cég elnök asszonyát kérdeztük , akinek ez volt a válasza:
' Sajnálom, de egyenlőre nem mondhatok semmit csaz azt, hogy mihamarabb megfogjuk cáfolni ezt a tényt valós alapokkal. a többi egyenlőre nem publikus. Kamsahamnida.!-
Choi Myung Gil POV.
Már az irodámban ültem az asztalom mögött amikor belépett az egyik alkalmazottam.
-Hahh.. felháborító, mégis hogy képzelik, hogy velünk hozzák egy névre azt a senkiházi szerencsétlen barmot?- csak úgy dőltek belőlem a szavak..az idegességtől
- Te! Ez mind a te hibád ! Azt mondtad, hogy eltudja intézni, hogy több pénzt hozhat be a cég javára.-
-Asszonyom! Nem én tehetek róla, hogy ilyen nyomorultan végezte a munkáját .- mentegetőzött
-De hát a maga rokonja az isten szerelmére .! Bae Lee Seo!-
-Rendben!rendben, összehívok egy sajtótájékoztatót ma délutánra, magának csak azt kell tennie amit mondok- magyarázta
Hee Ra POV:
-Sung Min?! ez mégis mit jelentsen? mért lettem berakva a hírekbe?- Aishh..!- dörzsöltem össze a hajam mind két kezemmel
-Hmm..milyen helyes az a srác ott mögötted- bambult el miközben nézte a híreket- Én tudom ki az.-jelentette ki nemes egyszerűséggel.
-Mi? mesélj csak róla nekem..- hát igen án meg a leplezés külön műfaj vagyunk
- Jólvanna, ki ne írd a homlokodra , hogy tetszik x meg y - nevetett ki
- Sikirat.! na de lágysziiii- könyörögtem neki- Jaebal.!- kiskutya szem akció bevetve
-Koure...de előtte hozz nekem valami nyam-nyamot..- pirult el
-Omo! te meg a hasad..mindig megőrjítetek- nevettem ki
Myung Gil POV:
- Kamsahamnida , hogy elfáradtak ma ide- mosolyogtam ezekre az idióta storyra éhes kis senkiházikara
-Azért hívattam ma ide önöket, hogy tisztázzam az ügyet egyszer ,s mindenkorra !- és ezennel bele is kezdtem a '' segíts magadon és a cégeden'' project be
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése