2.rész: Ezt megúsztam :O:D

 


      Szirénák hangját hallottam és a férfi arcán kétségbeesést láttam..nem értettem,hogy mégis mi ez a helyzet előttem.
Csak azt láttam, hogy rendőr autók vesznek körbe minket a szűk utca mindkét oldaláról
~Omo!Most meg mi van?~ gondoltam magamban
-Bae Jung Nam!A rendőrség körbe vette,kérem adja fel magát!MOST-hallottam egy hangot a kihangosító mögül.
Néhány másodperc felforgása alatt, igen veszélyes helyzetbe kerültem,arra eszméltem fel hogy pisztolyt szegeznek  a fejemhez.
~Persze, hogy pont ma, pont erre kellett jönnöm. Most mégis mit csináljak?Hya..~
-Ha nem tűnnek el végzek ezzel a lánnyal!-fenyegetőzött
-Psszt!*sziszegtem*Maffia úrság ,vagy akárminek is nevei magát, ha lelő engem,ha nem így is, úgyis elkapják magát..teljesen egyedül van, nem menekülhet.-
-Maradj csendben szépségem, vagy golyót eresztek abba a szép kis buksidba  ami neked nem lenne jó..megértetted?-féloldalas mosolyra húzta a száját
Közben a rendőrök lázasan gondolkodtak, hogy mégis mi a fenét csináljanak , nekem viszont közbe eszembe jutott valami.
~ Mi lenne , ha rátaposnék a lábára? Akkor esetleg kitudnám verni a kezéből a pisztolyát..a filmekben szokott működni..kitudja lehet itt is segíteni fog~
Teljes erőmből ráléptem a lábára, majd kicsaptam a fegyvert a kezéből, úgy néz ki a rendőrök fogták az adást, egyből letámadták és engem addig valaki kivitt a tömegből..azt hittem hogy ezután mehetek utamra,de tévedtem.
Beültettek egy autóba és a körzeti rendőrkapitányság felé vettük az irányt .
Megálltunk a kapitányság előtt, majd bevezettek az ajtón.
Igen rideg az egész környezet, fehér és szürke falak, komor és fáradt emberek járkáltak az épületben..igen borzasztó lehet itt dolgozni.
Felvezettek a lépcsőn, ami viszont igazán szépen ki volt dolgozva , gyönyörű mogyoró barna színe volt és le volt lakkozva.
Amint felértünk az emeletre egy szobához kísértek.
Beültettek, egy ilyen kihallgató féleségű helyre , ami megint csak komor hangulatot tükrözött.
~ Ez egy ilyen embernek mint én nem való~
Gondolkoztam el ezen, miközben levették az adataimat és gondolom értesítették a szüleimet.
Beült velem szemben egy 20-as éveiben járó férfi , aki nem mellesleg igen csak helyes és szimpatikus volt.
-Szia! A nevem Kang Han Byeol .Téged hogy hívnak?-mosolygott rám
-Park Hee Ra-kicsit megszeppenve válaszoltam.
Még mindig megvoltam lepve a történtektől.
-Kérlek, mesélj el mindet, amit tudsz a történtekről-
Én elkezdtem mesélni a legelejéről beleértve a 35.000 woon-os történetet is *ke-ke-ke*
Han Byeol parancsnok megköszönte a segítségem és beküldte hozzám apuékat, akik idő közben kicsit megilyedve megérkeztek.
Nekik is elmeséltem mindent miközben lefelé mentünk a kijárat felé.
Kiléptünk a főbejáraton és váratlan dolog ért, amire nem gondoltam volna.

Komi és jön a folytii:P:DD <3